Pilis-hegység a szakrális csoda.
Az ősi és romlatlan vallások követői tudják, a Föld szíve a Kárpát-medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület közép pontjában lévő csúcsnak a Dobogó-kő nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött.
A Pilis hegység és a Dobogó-kő
-- A Kárpát-Medence közepén, Magyarország szívében a Pilis hegység belső, védett részén helyezkedik el Dobogó-kő, ahol a Föld szívcsakrája működik. A Dobogó-kő 700. méter magasan fekszik, a Pilis-hegység legmagasabb pontja, népszerű kiránduló- és üdülőhely. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. Dobogókő mint település rész: Pilisszentkereszthez és Pilisszentlélekhez tartozik, állandó lakosainak száma: 133 fő.
-- Pilisszentkereszttől északra, Pilisszentléleknél: 700 méter magasan fekszik Dobogó-kő, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék. Ez az energia központ nem statikus jellegű építmény, hanem pulzáló energia góc, csomópont erővonal rendszer. A település elnevezéséről: Dobogó-kőről is a szív dobogására asszociálunk..
-- Továbbá érdekes Dobogókőn a Szer-kő elnevezés is, ami a szerelem, szeretet szavak előtagja. Egy repülőgépről nézve a hegységet Dobogókő körül egy szív alakot rajzolnak ki a hegyek. Õseink valószínűleg kiváló érzékkel rendelkeztek az energetikai térrendezés, térkihasználás területén és a legideálisabb, legbiztonságosabb helyre tették királyi székhelyüket.
-- Térrendezési szempontból a Pilis kapuja: Pilisszántó is tökéletes tájformátumban fekszik, patkó alakban ölelik körül a hegyek. Az északi oldalon a Pilis hegy nyújt védelmet, bal oldalon a Hosszú hegy, jobb oldalon kisebb dombok és dél felől pedig Budapest felé nyitott a terület.
-- Az ezoterikus nézetek szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz a Bolygónk: "Dobogó Szíve”, amit ha csend van még hallani is lehet, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük Laosz-i és Kambodzsa-i Lámákat és Buddhista szerzeteseket is elvitt oda.
-- A Tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.
-- Érdemes megfigyelni a Pilis szó jelentését. régi magyar eredetű szó, a jelentése - fejtető.. A magyar zászló és a csakrák összefüggéseit figyelembe véve ugyanazt a hármasságot figyelhetjük meg a Pilisben. Amikor Budapest felől Pilisszántó felé közelítjük meg a hegységet a Pilis hegy Földanyaként tárt karokkal vár ránk, ez a gyökércsakra.
-- Dobógókőn a szívcsakra hatását érezhetjük, majd ha tovább megyünk a Pilis hegy csúcsa „a kopasz fejtető” szimbolizálhatja a koronacsakrát. A Földanya befogadó az egész világra, de főként Nyugat felől várja az embereket, akiknek nagyobb szükségük van rá, mint a Keleti népeknek. A tájformációban megfigyelhetjük, hogy Nyugat felé, ahol lemegy a Nap, a Fény nyitottabb a Földanya karja.
-- A szívcsakra a feltétel nélküli szeretet energiáit sugározza. A magyar embernek egyetlen feladata van, hogy ezt a tudást felelevenítse magában és értékrendjét a másokhoz való szeretetteljes viszonyulás határozza meg. Azt gondolom, hogy a valódi értékeket nem tudták elpusztítani, mert azok az „örök bölcsesség útjain tovább élnek”. Bízom benne, hogy a szellemi ébredés megindul hazánkban és a világban is, és visszatalál gyökereihez a magyar nép. Ez a folyamat már biztosan elindult, s ezért kutatják egyre többen a Pilis titkait.
-- Pilisszántón 2000. szeptember 20-án találtak egy kb. 80 kilós 84-47 cm nagyságú faragott homokkövet a régi temetőben. A Szántói Keresztes Kő szokatlan formájú és szimbolikájú. Egyes feltételezések szerint a Szent Kereszt kolostor egyik lehetséges helyén találták. 2000. december 20-án felállították a Pilis lábánál a Pilis Keresztjét. Ez a kereszt is szimbolizálja a Pilis szakrális szerepét. 2002-ben elindult egy rendezvény sorozat a Szántói Szikla Színházban „Pilist tisztelni jöjjetek” címmel. Hiszem, hogy ezek a történések idevonzzák a magyarságot és segítik küldetésének teljesítésében.
-- A magyar energetikai térrendezés magyar hagyományokon alapuló ősi tudás. Ez a rendszer a harmonikus lakókörnyezet megteremtésének, kialakításának elveit tartalmazza. Magába foglalja mindazokat a szempontokat, amiket érdemes figyelembe vennünk, ha építkezünk, lakást felújítunk, vagy egyszerűen csak berendezünk, átrendezünk. Mindezen elvek ismerete és használata abban segít, hogy a házban, a lakásban élők megtalálják testi-lelki-szellemi egyensúlyukat, azaz a harmóniát. Hozzájárulhat egyes életterületek működésének megerősítéséhez is.
A Pilis ősi titkai és mondanivalói
-- Az ősi és romlatlan vallások követői szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát-medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévő csúcsnak a Dobogó-kő nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fő csillagainak megfelelően helyezkednek el.
-- Mindezek ellenőrzéséhez elég csupán rátekinteni a térképre, vagy végig kell barangolni a vidéket. A régi és veszendőbe ment, a már régen elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, kezd elő bukkanni a föld mélyéről. Évről évre több ezren, egyre többen gyűlnek össze feltöltődni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.
-- Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomó pontjait és az eddigi legfőbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel.
-- A Pilisnek már az elnevezése is igen “beszédes”, már a neve is nagyon sok mindenre választ adó.. Éppúgy ott bujkál e névben a: Pólus- jelleg, az ősi szerelem vallásunkra utaló: Páros- működés vagy a fejtető és a kenyér szélének régi magyar: Pilis- elnevezése, mint az itt található szent helyeket őrző és működtető: Pálosoké-...
-- Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi ősmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthető. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként.. A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták. A régi oklevelekben “jazig”, “jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak “Palesta” néven említik őket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról.. A Palesztína (filiszteusok) név is tőlük eredeztethető. A XIV.-XV.századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik..
-- A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztől(=Magóg) származó Szkűtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban előforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel.. A hegység előterében jelentős számú kurgán található és erről a területről került elő a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencéből a Földközi-tenger irányába kisugárzó műveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója..
-- És ha már Trójánál tartunk, a Trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma, idézzük meg Paris királyfit, akiről a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 400 esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, később Atilla városa... A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé...
-- A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerűbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták.
-- Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötődő szent helyeket illeti, de hisz épp ezekről szóltunk eddig is.
-- Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ működésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb mozgatója és sajátossága, amely a Kárpát-medence és a Magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentőségű. De ne feledjük azt sem, itt a mag képviseletéről van szó..
-- Vegyük tehát sorba a szóba jövő ősvallásokat, a többféle vallás alakulatokat és a nekik megfelelő, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket, Pap Gábor: Pilis-szindróma című tanulmánya nyomán:
-- Táltosok: Pilisszentlélek -(kétpólusú működés)- Vöröskő. Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, de természetes úton, hegyi erődítményekkel.
-- Szeredások: Klastromkert -(kétpólusú működés)- Tüskéshegy. Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, mocsarakkal körbevéve.
-- Buddhizmus-Manicheizmus: Dobogókő, Három Forrás -(háromszor két pólus)- Holdvilág-árok-Bölcső-hegy, Pilismarót-Hábod – Malomvölgy. Az ide tartozó szent helyek erődgyűrűk.
-- Hinduizmus: Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/ -(hárompólusú működés)- Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/ Fehér Szirtek /erődgyűrűk/
-- Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülről ránézve a formai analógiákat is számba venni. Az így elénk táruló látvány kettős természetű: beazonosíthatjuk szívként. A szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával, mintegy formailag is megerősítve a szívcsakra működését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként. Ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, a fark tollazata a Szentendrei Duna-szakasz, lábai: Pilisborosjenő, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók, Dobogókő környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet..
-- A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridő-tartományának keleti jelzőállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdődő világkorszakot és élete példázatának legbenső lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselője viszont a Vénusz, amit a Szumír hagyományban Istar istennő képviselőjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erőben, ezzel segítve az előbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelője viszont ősmitoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanú bizonysága szerint Astur-féle madár..
A Pilisi barlang rendszer titkai
-- A Pilisben található Magyarország egyik legnagyobb barlangrendszere, amely egy igazi barlang labirintus rendszer. A 14-15 kilométer hosszú és 203 méter mély üregrendszer összekötése majd húszéves kutatás eredménye. A Pilisi feltárt járatokban ráadásul a Dunántúl legnagyobb barlangtermei vannak, valamint egyedülálló szépségű cseppkövei rejtőznek. A Pilisszentlélek közelében található területen körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött a hévizes kialakulású barlangok kutatása. Felfedezésük egy régészeti feltárásnak köszönhető, melynek során kiderült az is, hogy közülük többet már az őskorban is használtak az emberek.
-- Aztán sokáig senki sem foglalkozott az üregekkel, az 1930-as és a 1970-es években volt ugyan egy-egy hullám, de a "rendszerváltásig" nem nagyon haladt a feltárás. A barlangászok hétvégéken, szabadidejükben végezték a kutatást, ennek ellenére évente száznál is több napot töltöttek a föld mélyén.
-- Kovács Richárd elmondása szerint mindezt úgy érték el, hogy a két egyesület 23 fős taglétszámából átlagban hat fő tud részt venni a feltárásban, nagyon ritkán érnek rá egyszerre tíznél többen. Munkájuk nagyságát jól jelzi, hogy színre lépésükkor 17 barlangot ismertek a szirtek mélyében, ma pedig már negyvenhat kisebb-nagyobbat. Az ismert járatok 1990-es, mintegy másfél kilométeres hossza folyamatosan növekedni kezdett. 1997-ben sikerült összekötniük a Leány- és a Legény- barlangot, létrehozva egy 5 kilométeres járat rendszert.
-- Hatalmas előrelépés volt a Vacska-barlang 2008-as felfedezése, ekkor már a Szent Özséb Csoporttal közösen. Itt találhatók a Dunántúl legnagyobb barlangtermei, mint ahogy cseppkőgazdagsága is kiemelkedő. Ráadásul járathosszúsága meghaladja a hat kilométert. Az így létrejött összesen 15 kilométeres barlangrendszernek az Ariadné nevet javasolták, egyrészt az egyesület neve után, másrészt a járatok labirintusszerű jellege miatt lett Ariadné barlangja...
-- A Pálosok központja, a Pilis, tehát pontosan az a hely, ahol a beavatás történhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence pilise az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására. A korona- és a szív-csakra a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással. Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható. A Pilis alagútrendszerében, a titkos barlangokban, pedig a pálosok végezték titkos beavatási szertartásaikat.
-- A Pálos kolostorok mellett országszerte mindig ott találjuk a barlangokat. Gyöngyösi Gergely művének töredékeiből megtudhatjuk, hogy a pálosok itt keresték az "örök bölcsesség útját". A beavatás egy kőkoporsóhoz kötődik, ebbe fektették be a jelöltet. A szertartáson csak néhány beavatott vehetett részt. Az ifjú jelentkezőt úttalan utakon levitték a barlang mélyére, a belső termekbe. A főteremben semmi más nem volt, mint a kőkoporsó. Amikor a jelölt belefeküdt, megnyílt előtte az ég, és a lelke, áttörve a kőboltozatot, felszállt az égbe. "Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafönn az égben, az angyalok szféráiban láttak", írja Gyöngyös Gergely.
-- A pálosok a magányt kedvelték. Csak egy év után végezték el a felvételi szertartást, addig a jelölt minden kötelezettség nélkül köztük élhetett, aztán el kellett döntenie, hogy belép-e vagy sem, mert ha igen: valóban be kellett feküdnie a kőkoporsóba, hogy élje át a halált. Sokak szerint nem csak jelképesen, hanem valóban, a halálnak azt az arculatát, amely fenyegette iszonytató és hatalmas nagy egyedülléttel és magánnyal. Ezért írnak úgy a pálosokról, mint akik "kiállták a magány és az egyedüllét próbáját".
-- Az archaikus magyar népi imák szavai feltűnő hasonlóságot mutatnak a rítussal: "Én lefekszem az én ágyamba, mint Úr Jézus Krisztus a koporsóba." A néphagyomány szerint a beavatandó fejénél (mint Krisztus fejénél) megjelenik a ragyogó Nap, lábánál pedig a fénylő Hold. A kutatók szerint ez a rítus a Fénnyel való egyesülést szimbolizálta. Aki átélte ezt az élményt, annak testét a halála után - a pálos legenda szerint - nem kezdte ki az enyészet. Ha valaki a rend tagja lett, az eljutott erre az emelkedett szintre.
Fehér - Fejér - Pilis...
-- A Pilis a szívcsakra. Nem egy piciny (a Föld méretéhez viszonyítva), néhány méter átmérőjű pont valahol Dobogókő területén, hanem az egész Pilis, sőt sokak az egész Kárpát-medencét nevezik annak. A Pilis szívalakja elég meggyőző lehet ebben a kérdésben. Igen ám, de az olvasónak már eszébe juthatott, hogy a pilis szó nem a szívvel kapcsolatos megjelölés, hanem a fejjel, méghozzá kopasz ill. a leborotvált fejtető jelzője. Papi kifejezése és megfelelője a tonzúra, még manapság is látható a szerzetesrendek tagjainál.
-- Felmerülhet a kérdés, hogy akkor milyen fogalmi zavarban szenvedünk, hogy szívcsakráról beszélünk, de a hely neve a fejtetővel kapcsolatos. Ha alaposan megnézünk egy borotvált fejű szerzetesbarátot, feltűnhet, hogy hol is helyezkedik el a tonzúrája, pilise. Nem a fejtető mértani közepén, hanem egy kissé hátrébb, a koponyacsontok hármas illeszkedésénél, a kutacsnál.
-- Kérem az olvasómat, hogy most jobb kezét emelje a feje fölé, úgy hogy kb: 2-3 cm legyen a tenyere és a koponyája között. Kezdje el lassan a homloka felső részétől hátrafelé vinni a kezét és figyeljen arra, hogy érez-e valamit. Ha kellőképpen oda tudott figyelni, érezhette, hogy azon a ponton, ahol a barátok borotvált fejrésze látható, kicsit melegebb lett a tenyere. Ha ezt esetleg nem érezte elsőre, próbálja meg újra.
-- Ez a pont ugyanis az emberi test esetében a Korona-csakra, amin keresztül csatlakozik -jó esetben- a Teremtő energiájához, ezen keresztül áramlik be a szellemi, tiszta, isteni energia. Ez pedig nem más, mint a fej-ér. Ennek pontnak, csakrának a színe a fehér. Felfigyeltünk rá, hogy az idősebbek vidéken a fehér helyett fejért mondtak, mondanak.. A fehér szín kísértetiesen, állandóan vissza köszön a Pilissel kapcsolatban. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Pilisi alapítású szerzetes rend, a Pálosok, milyen ruhát hordtak. Fehéret. Ők a fehér barátok, fehér pálosok. Igaz csak az 1300-as évektől válik a rend általános jelzőjévé és viseletévé. Erről a színváltásról így írt Gyöngyösi Gergely egykori Pálos rendfőnök.
-- Ezért miután másodszor is elfogadta a rendfőnökség terhét, azonnal elrendelte, hogy a rendi testvérek elhagyva a sötét színűt, fehér ruhát viseljenek, azt mielőbb szokták meg, hogy így azoktól a kóbor remetéktől megkülönböztessenek, akik a remete névvel és ruhában járkálnak a bűnök sokasága és gyönyörök örvényében. Ez 1341-ben Miklós rendfőnökké választása után történik, korábban a viselet a szürke volt. A Badacsonyi Szürkebarát elnevezés is rájuk utal, hisz a Balatoni hegyvidék neves borát ők termelik először. A Badacsonyi hegyen nagy kolostoruk állt egykor, erről az ott talált romok tanúskodnak. Hogy kikre gondol, akik kihasználva a papi szentséget, világi életet élnek, nem tudni.
-- De sokszor megemlítik párhuzamként a Pannonhalmiak fekete ruháját, szembeállítva velük a pálosok fehér csuháját. A ruha színe bizony nagyon sokat elárul viselőjéről, még manapság is. És nem csak papi személyek esetében. A szürke és fehér kettőségére és a pálosokkal való összetartozásra szemléletes példa a Pilisszentkeresztet és Pilisszántót kettészelő Hosszú hegy. Ez a hegy a választó vonal a Pilist alkotó vulkanikus és üledékes mészkő képződményei között.
-- Ettől északra a Duna felé a felszín vulkanikus eredetű szürke színű, míg tőle délre világos, sőt fehér az üledékes mészkőtől. A helyi kőfejtők, mészégetők elmondták, hogy még ők is elcsodálkoztak azon, hogy ez a hegy kétszínű, azaz az északi oldala szürke, a déli, Szántóra néző pedig fehér. Az itt megalakult szerzetes rend nem is vehetett volna magára más színt, mint ezt a kettőt, amelyet a természet mutatott meg neki.
-- Látni fogjuk, hogy ez a kettősség sokkal fontosabb kérdésekben is megjelenik, akár a pálosok, akár a Pilis életében. A fejérre visszatérve: a fej-ér (koronacsakra) tehát fehér színű. Fel kellett, hogy tűnjön, Magyarországon - főleg Nagy-Magyarországon - hány Fehér-Fejérvár létezik. (Nándor-, Gyula-, Székesfehérvár-, Alba Regia-, Alba Regialis-, Alba Regina-, Alba Julia- stb.) Minden fontos történelmi hely a Fehér(vár) vagy latinul az Alba nevet viselte. És ez talán sejthető, nem csak a külső színt jelölte meg. De hogyan kerül a fej-ér a Pilisbe, kérdezhetik. van.
-- Az előbbiekben már jeleztem, hogy a Pilis ill. a Pilises kifejezés a Fejre utal. De a hegyek kopasz csúcsát is így említik meg: Pilises. Az 1800-as évek végén élt Dömösi plébános a helytörténeti munkájában említi, a Pilis névvel kapcsolatosan: régi magyar szó, ami azt jelenti fejtető. Tehát nem szláv jövevényszó, ahogy nyelvészeink szokták magyarázni, hanem ősi magyar. Így már érthető, hogyan kapcsolódik össze, méghozzá igen-igen szorosan, a szívalak és a koronacsakrára utaló elnevezés.
-- A korona és szívcsakra így egy helyen válik elérhetővé, ezáltal a teljes szakrális uralkodói programot képviseli és az itt található pontokon keresztül azt át is tudja adni az arra alkalmas, befogadó képes személynek (beavatás). Ez azért persze ennél kicsit bonyolultabb, mint ahogy első hangzásra gondolnánk. De mindenesetre elgondolkoztató, hogy az ősi koronázó város, Székes-Fejérvár, lehetett-e ettől a helytől annyira messze, ahol ma található..